Halas műterem a "Széputcaegyben"
január 18. hétfő

A Halas műterem a hetvenes, nyolcvanas évek Budapestjének alternatív művészeti topográfiájában jelentős pont volt, az itt megfordult emberek névsora valószínűleg kiadja a korszakról szóló kötet névmutatóját. Jelentős részben ők Halas fotográfiájának modelljei is. A fiatal művészhallgatók közreműködésével készült - a Kiscelli múzeumban, január 21-től megtekinthető - installációt Halas István "Bujkáló, rejtett önarckép" című, 1987-ben készült fotográfiája inspirálta.

A felvételen Halas Szép utcai műtermének kazalnyi tárggyal és életnyomok szövevényével borított szeglete és a fotós tenyérnyi falitükörbe rejtett szembenéző önarcképe látható.

A Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán álló Horváth-ház nevezetes épület Pollack Mihály korai korszakából. Itt működött a Landerer és Heckenast nyomda, itt kosztolt és udvarolt Vörösmarty Mihály, itt rendeztette be Batthyány a miniszterelnöki hivatal és a Nemzetőrségi Haditanács irodáját 1848 áprilisában.

A Szép utcai kapubejárat boltíves felső szintjébe falazva itt volt nagyjából 60 négyzetméternyi műterme Halas Istvánnak 1970-től 1989-ig.

A fotók alapján ítélve különös tér lehetett: némelykor verőfényes padlás, máskor nyomott szuterén, zegzugos útvesztő, komor hodály, amely idővel a hatvanas évek végétől kezdődő alternatív csoportosulások egyik művészeti helyszíne lett.

A Halas műterem a hetvenes, nyolcvanas évek Budapestjének alternatív művészeti topográfiájában jelentős pont volt, az itt megfordult emberek névsora valószínűleg kiadja a korszakról szóló kötet névmutatóját. Jelentős részben ők Halas fotográfiájának modelljei is.

A "Bujkáló, rejtett önarckép" című felvételen a műterembelső nem egyszerűen a tárgyalkotás tere, hanem egy adott történelmi pillanatra adott válaszok halmaza. A felületek, tárgyak gyűrött intenzitása és a tükörből szemező 33 éves művész a szubkulturális miliő és a benne élő személyiség portréja.

A közelmúlt életérzésének mai asszociatíváit keresve a képet - szabad felhasználásra - pályakezdő művészek kezére adtuk. A látvány elemekre bontása és vizsgálata nyomán alkotott installáció az ő nézőpontjukból fogalmazza meg az említett időszak történetét.

A Kiscelli Múzeum reprezentatív barokk tere és a látszólag kuszán arranzsált műteremtér egymásba kapcsolása, valamint az összejátszott idősíkok révén az 1989 előtti alternatív művészeti szcénát a jelenben fogant, többszörösen reflexív nézőpontból értelmezzük.

A kiállítás az 1970-es, 1980-as évek alkotói korszakában készült Halas műveket új összefüggésbe ágyazva, a legutóbbi időkben készült munkákat pedig ama régi - közösségi helyként és kiállítótérként is működő - tér relációjában mutatja be.

Koncepció:
B. Nagy Anikó kurátor, Fővárosi Képtár / Kiscelli Múzeum
Boros Lőrinc, látványtervező szakos egyetemi hallgató, Magyar Képzőművészeti Egyetem
Kovács Claudia, operatőr szakos egyetemi hallgató, Színház és Filmművészeti Egyetem
Opra Szabó Zsófia, látványtervező szakos egyetemi hallgató, Magyar Képzőművészeti Egyetem

A kiállítást megnyitja 2010. január 21-én, csütörtökön 18.00 órakor Széphelyi F. György művészettörténész.

A kiállítás helyszíne: BTM/Fővárosi Képtár/Kiscelli Múzeum, Oratórium, 1037 Budapest, Kiscelli utca 108.
A kiállítás megtekinthető: 2010. január 21. - 2010. február 28.
Nyitva tartás: hétfő kivételével 10-16 óráig